V.O. hongroise
it une fois une belle Princesse écervelée. Le Roi, son père, dont elle était l’unique enfant, lui donnait tout ce qu’elle pouvait désirer…
Choix de l’histoire
A mesehallgatás során a gyerekek (akár egészségesek, akár sérültek) képzeletben találkoznak azokkal az élethelyzetekkel, amelyek megoldása még előttük áll, vagy amelyek megoldásával éppen küszködnek. A mese szimbolikus formában közli a gyerekekkel, hogyan birkózhatnak meg nehézségeikkel. A sérült gyermekekek személyiségfejlődésében pedig szinte szükségszerűen adódhatnak olyan negatív hatások, amelyek megterhelik pszichés teherbíró képességüket: a megzavart korai anya-gyerek kapcsolat, hospitalizációs ártalmak, a fogyaték okozta frusztrációk és stigmák átélése.
Épp ezért Fekete-Szabó Viola elsősorban lelki egészségük megőrzésére, belső feszültségeik, szorongásaik lehetséges oldására koncentrálva választotta ki A méhkirálynő, Jancsi és Juliska, a Békakirály és Hamupipőke meséjét. A mesék mindegyikéhez dr. Fisher Eszter pszichológus írt kiegészítő háttéranyagot, amely a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt magyarázatokat nyújt az adott mese hatásairól és alkalmazásáról.
A hat kötet illusztrátora volt: Agócs Írisz, Borogdai Zsuzsa, Kun Fruzsina, Makhult Gabriella, Radnóti Blanka és Takács Mari. A címben azért emeltük ki a Radnóti Blanka illusztrálta Békakirályt, mert ez nem vektoros (számítógépes) illusztárcióval készült, hanem festmények nyújtanak páratlan vizuális élményt a meséhez. De az összes mese képi világáról elmondható, hogy izgalmas a maga szándékos egyszerűségében, és mind alkalmas arra, hogy a gyermekélet sűrű sötét erdejéből – mert van ilyen – kiutat mutasson.
Sur le kamishibaï
A kamishibai, magyarul papírszínház Japánból származik, ahol az 1920 évek óta használják és máig igen népszerű mesélési módszer. Lényege, hogy a “butai” nevű színház-kertben képek követik egymást, és míg a mesélő a hátlapon található szöveget olvassa, közönsége, mint egy színházi előadást, követi a keretben megjelenő képeket. A Csimota Kiadó ezt a különleges és ősi előadási módszert szeretné ismét bevezetni Magyarországon.
A megjelent mesék mindegyikéhez Dr. Fischer Eszter pszichológus írt néhány soros elemzést; annak hatásáról és a gyerekek személyiség fejlődésében játszott szerepéről, melyet szülők és szakemberek egyaránt haszonnal olvashatnak. A 275x370mm méretű, kartonált lapokhoz fa, vagy papír keretet készül, mely a hagyományos bábszínházak formáját idézi. A fa keret külön megrendelhető.
Szecsődi Tamás Leó
Radnóti Blanka
Site : http://csimota.hu
Qu'est-ce qu'un kamishibaï ?
紙 kami ~ 芝居 shibaï
紙芝居 : "pièce de" théâtre sur papier
Le kamishibaï signifie littéralement : “jeu théâtral en papier”. C’est le nom donné pour désigner une série de planches cartonnées, en papier à l’origine. Ces illustrations racontent une histoire, chaque image présentant un épisode du récit. Le recto de la planche, tourné vers le public est entièrement couvert par une illustration, le verso est réservé au texte, très lisible, avec une image miniature en noir et blanc reproduisant le dessin vu par les spectateurs.
Les planches illustrées sont introduites dans la glissière d’un butaï, ou “castelet”, ou théâtre en bois ou en carton, fermé par deux ou trois volets à l’avant. Une fois ouverts, les deux volets latéraux dirigés vers l’avant assurent l’équilibre de l’objet. L’arrière est évidé pour que le conteur puisse lire le texte. Le butaï se pose sur une petite table, par exemple, à une hauteur suffisante pour être bien vu par tous, il encadre l’image et focalise l’attention des auditeurs sur l’illustration. il sépare d’une manière claire le monde de la réalité extérieure et celui de la fiction.
Contrairement à la page tournée d’un livre, la planche suivante du kamishibaï apparaît en s’intégrant dans la scène précédente. La répétition préalable devant un miroir aide à adapter le passage d’une image à l’autre. il est important que le conteur soit attentif aux indications scéniques inscrites dans le texte par l’éditeur.
Parfois le passage se fait très lentement, en continu, parfois il est nécessaire de retirer l’image en deux ou trois étapes, en s’arrêtant aux traits de repère pour créer du suspense. Cette technique, particulière au kamishibaï, donne du mouvement à l’illustration, comme dans un dessin animé, et multiplie les scènes imagées par deux ou trois.
Parfois, l’image est retirée rapidement, créant un effet de surprise. Une séance de kamishibaï se prépare comme une pièce de théâtre et peut se personnaliser à votre gré (ajout de bruitages, etc.).
D’après un texte d’Édith Montelle, conteuse et écrivain.
Violetta et Rigoletto – Violetta und Rigoletto – kamishibaï version allemande